2011-ben éppen egy képzésről utaztam hazafelé, amikor betértem egy könyvesboltba, csak úgy nézelődni. Akkor találtam rá Boldizsár Ildikó – http://www.meseterapia.hu/ – Meseterápia c. könyvére. Már az első oldalak olvasása igen érdekesnek és izgalmasnak tűnt, és úgy éreztem, hogy valami olyanra találtam rá, amit régóta kerestem. Csak egy év múlva vehettem részt az alapozó képzésen.


2012. március 15-16 fordulópont lett szakmai életemben, mert a mesék beköszöntöttek hozzám. Felismertem, hogy a népmesék milyen gazdag tudásanyagot rejtenek magukban, és hogy valóban – ahogy Ildikó tanította – minden élethelyzetnek meg van a maga meséje.


Gondoltam kipróbálom a mese erejét, és megszerveztem az első mesecsoportot a székesfehérvári Nevelési Tanácsadóban. Az óvodás és a kisiskolás gyerekek a szüleikkel együtt vettek részt a csoportban. Nem tettem mást, mint meséltem nekik, a meséket, amelyeket felfedeztem.


Ildikó valahol azt írta, hogy jó volna, ha minél több alkalom teremtődne a mesehallgatásra és a mesemondásra. Azt gondoltam, ennyit én is meg tudok tenni az ügy érdekében – vagyis alkalmat teremteni magamnak a mesemondásra – a hallgatóknak pedig a mesehallgatásra.


Az első alkalommal már megtapasztalhattam a mese bűvös erejét. A mesemondó mindig „fejből” mesél. Én is ezt tettem, bár eleinte nagyon izgultam. A gyerekek egy idő után elcsendesedtek, kipirult az arcuk, és „meselátó szemekkel” figyeltek, hallgatták a történetet. A felnőttek is ugyanígy -, átalakultak, egy rövid időre elfelejthették a mindennapi gondokat, belemerültek a mesékbe… Az arcvonások mintha lágyabbak lettek volna, és végén, mintha többet mosolyogtak volna.


Azóta már három csoportot is vezetek. Két szülő – gyerek csoportom, és egy kamasz csoportom van, a Nevelési Tanácsadóban. Bár ezek a csoportok nem terápiás csoportok , mégis terápiás hatása van az együttléteknek. Oldódnak a szorongások, enyhülnek vagy megszűnnek a magatartási problémák, és az is előfordult már, hogy a csoporttagok között valami barátság – féle alakult ki.


Egy éve már, hogy ez az izgalmas kaland elkezdődött. Persze, – mint ahogy a mesebeli vándoroknak – nekem is van segítségem. Luzsi Margó – http://www.brody.iif.hu – az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár Gyermekkönyvtárának vezetője, és persze Boldizsár Ildikó. Mind ketten támogatnak, segítenek a meseválasztásban, vagy csak azzal, hogy meghallgatják, elolvassák a beszámolóimat a mesebirodalombeli kalandozásokról. Köszönet nekik az önzetlen, tiszta szívű segítségnyújtásukért.